A szárítógép télen
A téli hónapokban az emberek ugyanúgy kénytelenek kimosni a ruhákat, mint nyáron. A nehezítés ebben mindössze annyi, hogy ilyenkor a vastag farmerek, kordbársony nadrágok, kötött pulóverek is a várólistára kerülnek, amelyek nem száradnak meg a radiátorra téve, mint a zoknik. És míg nyáron az ember csak kiakasztja a kertbe, a teraszra, vagy az olasz filmekben az utca fölé, addig télen ez az opció nem igazán játszik szerepet.
Akkor hogyan szárítsuk meg a kedvenc pulóverünket? Tartsuk napokig a radiátoron? Lefogja a hőt, bepárásítja a levegőt, esetleg kiég az anyag, és nem vehetjük fel a másnapi korizáshoz. Esetleg mégis akasszuk ki a hidegbe? A hőmérséklettől függően vagy szintén napokig szárad majd, vagy egyszerűen megfagy. Ez utóbbira mondjuk Magyarországon kisebb esély van, de mindenre számítani kell.
És itt jön képbe a szárítógép. Pontosan az, amit a neve elmond róla: egy gép, ami megszárítja vizes ruháinkat. Nem kell napokig várnunk, elég elindítani rajta a programot, és még aznap hordhatjuk is a pulóverünket. A mosás után a szárítógép belsejébe helyezzük a ruhákat, és az az utolsó cseppig eltünteti a vizet belőlük. Nem kell többet a poratkáktól szenvedni a párás levegőjű lakásban, vagy kékre fagyott ujjakkal csipeszelni a kertben.
A szárítógép nyáron
A nyári melegben könnyed megoldásnak tűnhet a napsugarak útjába helyezni vizes ruháinkat, és akár pár perc vagy óra múlva el is rakni őket szárazon a szekrénybe. Sokan szeretik az öblítő- és „Nap-illatot” keveredve érezni, valamint a módszer gyors és hatékony, energiát sem igényel.
Azonban tegyünk egy rövid kitérőt a hirdetőtáblák és festett falak, ablakkeretek irányába. Hogy hogyan jönnek ezek ide? Valószínűleg mindenki látott már kifakult színű plakátokat, cégéreket, házfalakat, és sokan tapasztalhatták, hogy a festett fa ablakkeretek és zsaluk egy idő után eltérő árnyalatúvá válnak kint és bent. Erre mondjuk, hogy „kiszívta a színüket a Nap”. És a Nap nem mondja azt, hogy „ez a kedvenc szoknyája, akkor békén hagyom”, hanem egy idő után minden színes ruhának kifakítja a színét.
Akkor mit tegyünk, hogy a ruháinkat megvédjük, de meg is szárítsuk? Ismét lépbe jöhet a szárítógép. Pár másodperc csak, amíg a mosógépből áthelyezzük a tiszta textileket a szárítógép dobjába, és a program elindítása után nem sokkal már hajtogathatjuk is össze száraz pólóinkat, nadrágjainkat. A vizet elvesztették, a színüket megtartották, és bár „Nap-illatuk” nincs, az öblítőt élénken érezni lehet.
A szárítógép és az anyatermészet
Amint a ruháink kikerülnek a szabad levegőre, kitesszük őket a napsugaraknak, a szélnek, a szomszéd kutyájának, a galamboknak, és a bogaraknak is. A Nap kiszívhatja a színüket, a szél elröpítheti őket, a szomszéd kutyája szétcibálhatja a nadrágkötőket, a galambok égi áldást küldhetnek rájuk, a bogarak pedig beleköltözhetnek a zsebekbe. Aztán dobhatjuk ki őket, vagy moshatjuk újra, esetleg rakosgathatjuk a homlokunkra a hideg borogatást, miután kezet ráztunk egy poloskával.
És itt ismét a szárítógép hasznosságát tudom bizonygatni. Ha jól helyezzük el, nem süt bele a Nap. Ha megbízható márkát veszünk, a szél sem viheti el. Jó esetben a szomszéd kutyája sem közelíti meg. Ha nem felejtjük nyitva a felültöltős változatot, akkor a lakásba beszabaduló galambok sem árthatnak a ruháknak. És legyünk optimisták, a bogarak sem valószínű, hogy a dobban keresnének menedéket. Vagyis a szárítógép használatával megkímélhetjük ruháinkat a természeti csapásoktól.
Emellett pozitívum, hogy a szárítógép akkora helyet foglal, mint egy mosógép, és akár egymás tetején is elhelyezhető a két eszköz, ha elöltöltősek. Vannak direkt keskenyebb változatok a kisebb lakásokba, a technika fejlődésével egyre csendesebbek a programok rajtuk, és egyre kisebb a fogyasztásuk is. Ráköthetők a vízvezetékre, de üríthető tartállyal is működnek, amelybe érkező desztillált vizet újra is hasznosíthatjuk, például gőzölős vasalóhoz.
A szárítógép a mosodában
A városi szinten elérhető nagyobb mosodák is szárítógéppel dolgoznak. Vagy éppen mosó- és szárítógéppel, ugyanis létezik ilyen többfunkciós változat is. Beadhatjuk nagyobb takaróinkat, rongyszőnyegeinket, vagy éppen a gyerekek óriási plüssmackóit üzemi mosodába, de elvihetjük magunk is egybe, hiszen egyre több helyen létesülnek a lakosság számára is önkiszolgáló mosodák.
Miután beraktuk a gépbe a tisztítani kívánt holmikat, elmehetünk bevásárolni, a bankba, vagy a gyerekekért az oviba, de akár le is ülhetünk a gyakorta elhelyezett kanapék egyikére, amíg lejár a program. A mosó- és szárítógép egy gombnyomással kombinálja a mosást és szárítást, bármiféle külső beavatkozás nélkül két óra múlva szárazon vihetjük haza a tiszta takarókat. Ha a két funkcióra külön gépek vannak, akkor csak át kell pakolni félúton, de az eredmény ugyanaz.
És nem kell vizesen hazavinni az otthoni gépbe be nem férő holmikat, hogy aztán megőszüljünk, mire megszáradnak a levegőn. A mosodákban elérhető nagy kapacitású és teljesítményű szárítógépek erre is tökéletesen alkalmasak, és az utolsó csepp vizet is eltávolítják a vastag plédek mélyéről.